Autóval mész a repülőtérre, és nem tudod, hol hagyhatnád biztonságban a kocsit? Összehasonlítónk megmutatja az általad választott repülőtér melletti elérhető őrzött parkolókat ár, távolság és értékelés szerint rendezve. Foglald le a helyed, és legyen eggyel kevesebb gondod.
Szívbetegségek és érrendszeri problémák
A szívre és az erekre a fedélzeten nagyobb terhelés hárul. A kabin oxigénszintje nagyjából 2000 méteres tengerszint feletti magasságnak felel meg, a vérnyomás és a pulzus felszálláskor és leszálláskor megváltozik, az utazással járó stressz pedig tovább ronthatja a helyzetet.
A kardiológusok azt javasolják, hogy szívinfarktus után legalább két héttel halaszd el a repülést, súlyosabb infarktus esetén még tovább. Az instabil angina pectoris, a kezeletlen szívritmuszavar és a dekompenzált szívelégtelenség szintén olyan állapotok, amelyekkel orvosi jóváhagyás nélkül nem ajánlott repülni.
Van egy egyszerű tájékozódó teszt arra, hogy alkalmas vagy-e a repülésre: fel tudsz-e menni az első emeletre normál tempóban fulladás nélkül? Ha nem, a tested azt jelzi, hogy a kabin terhelése nem lesz kockázatmentes. Repülés előtt ilyenkor mindenképp konzultálj kardiológussal.
Trombózis és kockázati tényezők
Ha hosszabb ideig mozdulatlanul ülsz a repülőgépen, az alsó végtagok vénáiban lelassul a véráramlás, és fennáll a vérrögképződés veszélye. A kialakult trombus a tüdőbe vándorolhat, és életveszélyes tüdőembóliát okozhat.
A trombózis kockázatát növeli a dohányzás, az elhízás, a hormonális fogamzásgátlás, a terhesség és a gyermekágyi időszak, a kiszáradás, a visszértágulat, valamint a korábbi trombembóliás esemény. Ha akár csak egy tényezőben magadra ismersz, hosszabb repülőutat ne vállalj kompressziós harisnya és rendszeres mozgás nélkül. Ha egyszerre több kockázati tényező is fennáll, beszéld meg orvosoddal a megelőző véralvadásgátló kezelés lehetőségét.
Műtét vagy sérülés utáni állapot
A sebészeti beavatkozások után gázok és levegő maradhatnak a szervezetben, amelyek a kabinnyomás csökkenésekor kitágulnak, és fájdalmat vagy szövődményeket okozhatnak.
Hasi műtétek után az orvosok azt javasolják, hogy az első repüléssel várj legalább 10 napot. A középfül- vagy orrmelléküreg-műtétek szintén teljes gyógyulást igényelnek a repülés előtt, mert a nyomásváltozások közvetlenül az operált területekre hatnak.
A friss, begipszelt törések más okból jelentenek kockázatot. A gipsz szorosan tart, és ha az alatta lévő végtag megduzzad (ami repülés közben elő szokott fordulni), fennáll a szöveti vérellátási zavar veszélye. A légitársaságok a repülés hosszától függő szabályokat alkalmaznak a gipsszel való utazásra. A jegyvásárlás előtt mindig tájékozódj erről.
Légzési problémák
Az alacsony nyomás és a kabin csökkent páratartalma (20% alatt) még az egészséges utasoknak is kellemetlen. A krónikus tüdőbetegségben szenvedők számára azonban valódi kockázatot jelenthet.
A krónikus hörghurut és a tüdőtágulat csökkenti a tüdő azon képességét, hogy kevesebb oxigénnel is elboldoguljon. A súlyos COPD vagy az aktív tüdőgyulladás olyan helyzet, amikor oxigénkészülék és orvosi jóváhagyás nélkül szóba sem jöhet a repülés.
Az orrgarat és az orrmelléküregek gyulladása felszálláskor és leszálláskor fájdalmas nyomáskülönbséget okoz, mert a bedagadt nyálkahártya nem engedi kiegyenlítődni a nyomást. Nem életveszélyes, de nagyon kellemetlen élmény, amely akár a dobhártya sérülésével is járhat. A felszállás és a leszállás előtt fél órával használt, lohasztó hatóanyagú orrspray jelentősen enyhíti a helyzetet.
Utazáskor mindig az a legjobb, ha a parkolás előre el van intézve. Válassz összehasonlítónkkal őrzött parkolót közvetlenül a terminálhoz induló transzferrel, és indulj a repülőtérre stressz nélkül.
Ki ne utazzon repülőgéppel? Az epilepszia nem feltétlenül zárja ki a repülést
Az epilepszia önmagában nem abszolút ellenjavallata a repülésnek. Jól beállított, rendszeres gyógyszerszedéssel kontrollált epilepszia esetén a legtöbb beteg korlátozás nélkül repülhet.
Arra viszont figyelj, mi válthat ki rohamot. Tipikus kiváltó ok például a repülés előtti alváshiány, az utasfelvétel, a prágai repülőtéri parkolóhely keresése és a biztonsági ellenőrzés okozta stressz, a kabinbeli kiszáradás és az elhúzódó jet lag. Hosszabb út előtt mindig egyeztess neurológussal a gyógyszeradag esetleges módosításáról. Tájékoztasd az állapotodról a légiutas-kísérőt is – a személyzet tudja, hogyan kell reagálni, de ehhez tudnia kell a helyzetről.
Búvárkodás és dekompressziós betegség
Aki palackkal merül, annak be kell tartania egy vasszabályt: az utolsó merülés és a repülőgépbe szállás között legalább 24 órának el kell telnie. Ismételt vagy nagyobb mélységű merülések után az ajánlott szünet 48 óra.
Az ok élettani. Merülés közben a nyomás hatására nitrogén oldódik be a szövetekbe és a vérbe. Ha a szervezet elegendő időt kap a fokozatos leadására, semmi baj nem történik. Ha azonban a nyomás gyorsan csökken (például a repülőgép felszállásakor), a nitrogén túl gyorsan szabadulhat fel, és dekompressziós betegséget okozhat, amelynek tünetei az ízületi fájdalomtól a bénulásig vagy akár a halálig terjedhetnek.
Terhesség és gyermekágyi időszak
Az előrehaladott terhesség két okból korlátozza a repülést: a koraszülés veszélye és a trombózis fokozott kockázata miatt. A legtöbb légitársaság a 36. hét után (ikerterhesség esetén a 28. hét után) kivétel nélkül nem szállít várandósokat. A 28. és a 36. hét között általában szükség van a nőgyógyász által kiállított fit-to-fly igazolásra.
A gyermekágyi időszakban a női szervezet jelentős hormonális és fizikai átalakuláson megy keresztül, és a trombembólia kockázata jelentősen megnő. Röviddel a szülés után orvosi konzultáció nélkül nem ajánlott repülőre ülni.
Arról, hogy mi érvényes az egyes trimeszterekben, és milyen szabályokat alkalmaznak az egyes légitársaságok, részletes áttekintést találsz a terhesség alatti repülésről szóló cikkünkben.
Ki nem szállhat repülőre orvosi konzultáció nélkül
Léteznek olyan állapotok, amelyeknél a repülés nem abszolút tilos, de orvosi vizsgálat nélkül egyszerűen nem lehet megmondani, biztonságos-e.
Ide tartoznak:
- a vérszegénység (csökkent oxigénszállító képesség),
- a pszichés betegségek akut krízisállapotban,
- a daganatos betegségek a kezelés ideje alatt,
- a nemrég lezajlott agyi sztrók (ajánlott szünet legalább 2 hét),
- a súlyos, instabilan beállított cukorbetegség
- és a transzplantáció utáni állapotok.
Ezekben az esetekben az orvos megvizsgálja a konkrét helyzetet, és kiállítja – vagy nem állítja ki – a fit-to-fly igazolást. E lépés nélkül inkább halaszd el a repülést.
Mi történik a szervezettel repülés közben, és hogyan csökkentsd a kockázatot
A fedélzeten az egészséges utas is átél olyan fizikai változásokat, amelyeket érdemes ismerni.
A felszálláskor és leszálláskor fellépő túlterhelés rövid ideig, de jelentősen megterheli a szívet és az ereket. A fül reagál a nyomásváltozásra – a nyelés, a rágás vagy a Valsalva-manőver (az orr befogása és préselés zárt szájjal) segít a nyomás kiegyenlítésében. A jet lag felborítja a biológiai órát és rontja az alvást; hosszabb utaknál segít, ha az alvási ritmusodat már otthon fokozatosan átállítod. Az utazási betegség (kinetózis) az utasok egy részét érinti, főleg turbulenciában; a szárnyak feletti ülések biztosítják a legnyugodtabb utazást.
Tartsd be az általános megelőzési szabályokat is: igyál elég vizet, az alkoholt és a kávét fogd vissza, félóránként nyújtózz vagy sétálj egyet, és a kompressziós harisnyát még beszállás előtt vedd fel. Hosszabb utakra egyes orvosok megelőző aszpirinadagot javasolnak a véralvadás csökkentésére – ez az egyéni kockázatoktól függ, egyeztess róla előre.
A repülőgépre vihető folyadékokra vonatkozó szabályok a folyékony gyógyszerekre is érvényesek – átlátszó zacskó és legfeljebb 100 ml űrtartalom flakononként, hacsak nincs kivételre jogosító orvosi igazolásod.
Mindenekelőtt az egészségi állapotodat ellenőrizd
Az emberek túlnyomó többsége nyugodtan repülhet, és a repülőgép ma is a világ egyik legbiztonságosabb közlekedési eszköze. Léteznek azonban helyzetek, amikor a kabin környezete olyan egészségügyi terhelést jelent, amelyre a szervezet nincs felkészülve. Ha szívbetegség, friss műtét vagy előrehaladott terhesség érint, esetleg az indulás előtti napon merültél, az orvosi konzultáció legyen az első számú prioritásod minden más előtt.
Ha pedig először repülsz, és nem tudod, mi vár rád az érkezéstől a beszállásig, olvasd el az első repülőútról szóló útmutatónkat is. Emellett érdemes előre elvégezni a repülőtéri parkolók összehasonlítását is.
A repülőtéri parkolóhelyet már otthonról lefoglalhatod összehasonlítónkon keresztül. Vesd össze az elérhető lehetőségeket, válassz őrzött parkolót transzferrel, és erősítsd meg a foglalást két perc alatt. Csak érkezéskor fizetsz, a lemondás pedig az érkezés előtt 24 óráig ingyenes.
